Magyar Péter hangsúlyozta: Bajorország a német tartományok közül Magyarország legfontosabb gazdasági és kereskedelmi partnere. Mint mondta, a bajor–magyar kapcsolatok erős alapokra épülnek, a további együttműködés pedig közös célok mentén, egyetértésben folytatódhat.
A miniszterelnök tájékoztatása szerint jelenleg legalább 140 bajor vállalat működik Magyarországon, amelyek összesen mintegy 57 ezer embernek biztosítanak munkát. A tárgyaláson a hagyományos ipari együttműködés mellett szóba kerültek a magas technológiai színvonalat képviselő ágazatok, a mesterséges intelligencia, a kutatás és az innováció, a gyógyszerkutatás, valamint a védelmi ipar fejlesztési lehetőségei is.
Magyar Péter kiemelte, hogy a kormány minden vállalat számára átlátható és korrupcióellenes környezetet kíván teremteni. Hozzátette: Magyarország nyitott az újabb bajor és német befektetésekre, különösen azokra a beruházásokra, amelyek magas hozzáadott értéket teremtenek, és jelentős kutatás-fejlesztési tevékenységet hoznak az országba.
Közös európai álláspontok
A miniszterelnök szerint Magyarország és Bajorország több európai uniós kérdésben is hasonló álláspontot képvisel. Ezek között említette a kohéziós politikát, a közös agrárpolitikát, valamint az Európai Unió előtt álló gazdasági és versenyképességi kihívásokat.
Úgy fogalmazott: Európának a jelenlegi nehéz helyzetben józan, mérsékelt és megalapozott hangokra van szüksége. A kontinens versenyképességének megőrzéséhez szerinte hatékonyabb, logikusabb gazdaságpolitikai döntésekre, az európai vállalatok támogatására és az ellátási láncok megerősítésére van szükség.
Magyar Péter arra is kitért, hogy Magyarországot és Bajorországot több mint ezeréves kulturális, történelmi és baráti kapcsolatok kötik össze. A kétoldalú kapcsolatok egyik fontos történelmi állomásaként Szent István magyar király és Gizella bajor hercegnő házasságát emelte ki.
A kormányfő szerint különösen jelentős, hogy nyolc év után ismét magyar–bajor miniszterelnöki találkozót tartottak. Hozzátette: sajnálatos, hogy korábban nem került sor hasonló magas szintű egyeztetésre, tekintettel a két fél közötti szoros gazdasági, kulturális és történelmi kapcsolatokra.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy Magyarország jelenleg már a bölcsődei neveléstől egészen a doktori képzésig biztosít német nyelvű oktatási lehetőségeket. Magyar Péter meghívta a CSU képviselőit Magyarországra, Markus Södert pedig az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójára rendezett megemlékezésekre.
Újabb német beruházások érkezhetnek
Az MTI kérdésére válaszolva a miniszterelnök közölte: Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter már több alkalommal tárgyalt az Audi, a Mercedes és a BMW vezetőivel, és újabb beruházások, illetve fejlesztések előkészítése van folyamatban.
Magyar Péter örömtelinek nevezte, hogy a BMW magyarországi gyára megkezdte működését, és a termelés gyors felfutása során már 50 ezer autót gyártottak az országban. Hozzátette: a Mercedes magyarországi teljesítménye is kedvezően alakul.
A kormányfő hangsúlyozta, hogy az együttműködés nem kizárólag az autóiparra terjed ki, a magyar kormány a Siemens képviselőivel is tárgyalásokat folytat.
Kiemelte: a Tisza-kormány beruházáspolitikájában azok a fejlesztések élveznek elsőbbséget, amelyek magasabb hozzáadott értéket képviselnek, szakképzett munkahelyeket teremtenek, és nagyobb hangsúlyt helyeznek a kutatásra, a fejlesztésre és az innovációra.
Nem egymás konkurenseként kell tekinteniük egymásra
A magyar és a bajor autógyártás kapcsolatáról Magyar Péter azt mondta: Magyarországnak és Bajorországnak nem versenytársként, hanem együttműködő partnerként kell tekintenie egymásra.
Szerinte Európa az elmúlt időszakban számos hibát követett el az autóipar és általában az ipari szektor szabályozásában. A következő időszak egyik legfontosabb feladata ezért az európai ellátási láncok megerősítése, valamint az ipari és szolgáltatási kapacitások Európában tartása.
A miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy megfelelő intézkedések nélkül az európai gyártókapacitások hosszabb távon Ázsia felé mozdulhatnak el. Úgy vélte, Európa elsősorban a magasabb hozzáadott értékkel, a technológiai fejlesztésekkel és az innovációval lehet versenyképes.
Magyar Péter szerint ugyanakkor nem az Európa és Kína közötti gazdasági kapcsolatok megszakítása jelenti a megoldást. A kontinens több területen is függ az ázsiai országtól, ezért szabályozott együttműködésre és átfogó európai stratégiára van szükség.
A sajtótájékoztatón Szijjártó Péter volt külgazdasági és külügyminiszter BYD autógyártónál történt munkavállalása is szóba került. Magyar Péter úgy fogalmazott: a kinevezés a magyar belpolitikában felvethet kérdéseket, de az európai autóipar problémáihoz és a kínai gazdasági befolyás erősödéséhez képest elhanyagolható tényezőnek tekinthető.
Forrás: MTI
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
